Nem vártam, de Yooseung nyitott ajtót. Rám mordult, Én pedig megszeppenve álltam.
-Mit akarsz? - kérdezte közömbös hangon.
-Haza került Rina és Red. Redet nagyon csúnyán elverte valaki, már már eszméletlen. Szólj a többieknek, és gyertek föl - mondtam. Sarkon fordultam és felrohantam. Rina sírt szegény Red mellkasán, de Én óvatosan leszedtem róla Red mancsait.
-Gyere. Pihenj le, addig Én rendbe szedem Őt. Jó? - öleltem magamhoz a lányt. Nem nagyon szólt, inkább bólintott. -Vigyázok rá! Ígérem. - suttogtam Rinának. Betámogattam a szobámban, leszedtem róla a véres ruhát, rá aggattam az egyik bő pólóm, jól betakartam, és szerintem a kimerültség miatt, azonnal elaludt. Fogtam az első segély dobozt, és már mentem is Guojinhez.
-Te Szent piskóta! - hallottam Taehee hangját.
-Yeonrin alszik. Halkan. - szóltam rá.
-Oké! - mondta halkan.
-Red! Hallasz? Red? - simogattam meg az arcát. Pislogott kicsit. -Jó, néz rám. - nagy nehezen rám nézet. -Most szépen felülünk, hogy leszedjen rólad a pólót. Rendben? - nagyon picit bólintott. -Akkor, lassan... - hirtelen egy kéz jelent meg előttem, és segített fel húzni a fiút. Yooseung volt. -Picit fájni fog. - emeltem fel a karját, és kihúztam a kezét, majd a másikat, és a póló lent is volt. -Még egy pillanat! - mivel térdeltem előtte, fel kellett állnom, hogy megvizsgáljam a hátát. Fent a vállánál volt két nagyobb folt, de ez azt jelenti, nincs nagyon nagy baja. Mármint nincs belső vérzés. -Gyere, feküdj le. - visszafektettem. A hasa viszont nagyon csúnya, biztos tört bordája is ami nem jó. Nagyobb sebeket lemostam, és bevarrtam, aztán Taehee segítségével, jól befásliztam a mellkasát. -Ezzel könnyebb lesz levegőt venni. - mondtam. Most jöhet az arca. Hát... mintha egy kismacska szét kapta volna, anyu asztali abroszát. Letöröltem róla a vért, minden érintés után felszisszent, de tűrte. Erős fiú. -Hát fiam. Téged nagyon helyben hagytak. Pár helyen össze kell téged stoppolni. Amihez kórházat ajánlok. - néztem rá.
-Nem... kórház nem kell. Csináld Te. Orvos vagy. - mondta nehezen.
-Állat, nem ember! - világítottam a tényre.
-Nem baj. - sóhajtott.
-Oké. - a fene abba, hogy nem emberi orvosira mentem, hanem állati. Most legalább tudnám mit kell pontosan tenni. Remek. Habár, ha úgy vesszük, mintha például egy kutya lenne, akkor könnyű dolgom lenne, de így...
Végül megcsináltam. És, csak nagyon apró heg marad ha begyógyul, mivel megtanultam pár dolgot a sok műtét alatt, simán mehetek plasztikai sebésznek. Na jó, csak fényezem magam.
Jerry és Hyunwoo bevitték a vendég szobába, Én pedig mentem levenni a kesztyűt, és kezet mosni.
-Ki verhette el? - kérdezte Lumin. Mellém állt, kezét a derekamra rakta, állát a vállamra.
-Nem tudom, de úgy nézett ki, mint egy mosómedve, egy terepjáróval való randi után. Rina szerencsére nem sérült meg nagyon, van pár sebe, és sántít, de jól van. - sóhajtottam. -Biztos aludni fognak mind a ketten másnapig. - mondtam. -Amúgy van kaja. Egyetek nyugodtan, megyek megnézem Rinát. - rá mosolyogtam a fiúkra. És megnéztem Yeonrint. Kicsit szaggatottan lélegzet, biztos rémálma van, vagy az adrenalin most szabadul belőle, de alszik. Megnéztem Guojint is, aztán Mishát jól megszidtam, mert megint a wc-ből ivott.
-Nem leszünk így jóban! Mondtam már Te terrorista, hogy hagyd békén a WC-t. Attól, hogy a fedő neve csésze, még inni belőle nem lehet. - mondtam neki. Hatalmas kék szemeit rám meresztette. -Ne gyere itt nekem az ázott kiskutya szemeiddel! Nem hatsz meg! - fenyegettem. Oldalra billent a feje, Én pedig feladtam. -Jól van! Mára végeztem a szidással. - sóhajtottam. Farok csóválva rohant ki. -Rossz kutya. - mentem utána. Hála az égnek, van futonom. Lesz min aludni ma, mert utálok a kanapén aludni, túl kényelmes, és ha bealszol rajta, amíg fel nem kelsz, meg se moccansz. Azért aludtam el sokszor a nyakam.
Leraktam a dolgokat a kanapéra, aztán a konyhába mentem.
-Minden nap ide jövök most már enni! - jelentette ki Jerry.
-Csak nyugodtan. - nevettem. Kivettem a nagy narancslevet a hűtőből, és poharakat a szekrényből, leraktam nekik az asztalhoz.
-Te miért nem eszel? - szólalt meg hirtelen Younghoon.
-Én jól laktam amikor kóstolgattam a kaját. - vontam vállat.
-Mióta vagy orvos? - kérdezte Taehee.
-Hmm... három éve? 24 vagyok, és 20 évesen, kiválló eredménnyel fejeztem be a sulit. Egy évet asszisztáltam, aztán már egyedül dolgoztam - gondolkodtam.
-Miért állat orvos? - kérdezte.
-Volt egy kutyám. Még otthon Jejun, és elpusztult, mert rákos volt, Én pedig akkor döntöttem el, hogy orvos leszek. - vontam vállat.
-Jejui vagy? - kérdezte Jerry.
-Aha. Nagyi élt ott, a szüleim már rég meghaltak, autóbaleset, Én pedig a nagyihoz kerültem, 17 voltam amikor meghalt, és apa egyik munkatársa, kérdezte, hogy mit akarok tovább, Én pedig mondtam, hogy leszeretnék vizsgázni, holott, még nem jártam ki a sulit, és elmegyek egy egyetemre. Pedig oda csak 18-19 évtől vesznek fel diákokat, Én bejutottam oda, tanultam, és most itt vagyok.
-Akkor Te most valami zseni vagy? - kérdezte Lumin.
-Nem hiszem, kicsit átlagon felüli az IQ szintem, de nem mondanám ezt. Ahhoz túl messze vagyok. - nevettem. -Na fiúk, Én megyek lezuhanyzok, és megyek aludni, hagyjátok így az asztalt, majd Én leszedem. És vigyázok Redre. - álltam fel.
-Most voltaképpen kidobsz? - röhögött Jerry.
-Burkoltan igen. - mosolyogtam. -Amúgy nem, de szerintem jobb lenne ha pihenni mentek, Red alszik, felesleges lenne maradni éjszakára. - álltam fel. -Holnap pedig jó lenne ha hoznátok neki valami ruhát. Ne egy szál boxerban feszítsen már. - mondtam.
Fiúk még befejezték az evést, Én addig csendben beosontam a szobámba, egy atlétát vettem elő, egy sport melltartót, bugyi, zokni, melegítő nadrág, és spuri zuhanyozni. Misha minden áron be akart jönni a zuhany alá, de mondtam neki, hogy holnap megfürösztöm, mire bedurcizott, és hasra vágta magát a padlón. Hisztis! Imád fürödni.
Frissen, felöltözve mentem már a nappaliba, de hangot hallottam a konyhából, így oda fordultam. Lumin mosogatott.
-Hát Te? - kérdeztem.
-Hoztam ruhát Guojinnek, és gondoltam elmosogatok. - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Maradsz is? Mármint aludni. - kérdeztem.
-Nem tudom, maradjak? - nézet rám.
-Szerintem maradhatsz. Van még egy futonom. - mosolyogtam rá.
-Akkor maradok.- vigyorgott. Mosolyogva forgattam meg a szemem, aztán mentem másik futon után. Rina még aludt, de megnéztem, hogy nincs e láza, de szerencsére nem volt.
Lepakoltam Seunghyunnak is, és kidőltem.
-Álmos vagyok. - morogtam. Piszkálni kezdett, amikor mellém feküdt.
-Csak a hajad piszkálom, miért kell beszólni? - kuncogott.
-Ne idegelj! - böktem oldalba.
-Eszembe sincs. . nevetett.
-Akkor én alszok. - bújtam hozzá, megölelte a derekam, és így kezdtem szundikálni, de még éreztem, hogy homlokon puszil, és mélyen elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése