9. Fejezet /Soyun/

Telefonom rezgésére keltem. Fura mód, nem párnán feküdtem, hanem egy mellkason. Elő vettem a mobilom, és megnéztem mi az. SMS jött Rinától.
"Megcsókolt. Fogta magát és lenyalta a szájfényt az ajkaimról!"
Kuncogtam egyet.
"És, jó volt?" Írtam vissza. Pár percig néma csend, csak Young Hoon szuszogását hallgattam, aztán jött egy új SMS.
"Nagyon."
Szinte láttam magam előtt ahogy elpirult.
"Akkor meg mi a gond? De tudod mit? Holnap minden részletet kérek ám! Most pihenj le, holnap két műtét lesz. Jó éjt."
"Neked is."
Nagyon kíváncsi vagyok, mi is történt pontosan, plusz, hogy mi volt a dobozkában. Elraktam a mobilom, aztán államat Young Hoon mellkasára raktam, és onnan figyeltem a nyugodt és angyali arcát. Persze titokban.
Telt ajkai picit nyitva volt, annyira hívogatóak, hogy muszáj volt pille könnyű érintéssel végig  simitanom az alsó ajkán.
Arca minden apró pici részét megfigyeltem, szinte elmerültem a látványban. Viszont egy ami nagyon megfogott, az pedig a szeme, és a formája. Gyönyörű szeme van.
-Kicsodáltad magad rajtam? - szólalt meg álmos hangon.
-Még nem. Szóval aludj tovább. - mondtam.
-De kicsit elzsibbadtam. - mondta, de még mindig nem nyitotta ki a szemét.
-Akkor gyere. - álltam fel, segítettem neki is fel állni, homlokát pedig a vállamra helyezte és a hátamnál jött. Bevezettem a szobámba, és hagytam, hogy rádőljön a párnámra. Mellé feküdtem, vele szembe, és csak néztem. Amikor megjött sapka volt rajta, de most nincs, haja kicsit kócos, egyik karjával pedig a párnám ölelte. Tökéletes.
-Sokáig fogsz nézni? - motyogta álmosan.
-Elnézést. - bújtam a paplan alá.
-Kezdem azt hinni, hogy egy pszichopata gyilkos vagy, aki alvás közben öli meg az áldozatát. - vette le rólam a paplant.
-Persze, pont egy állat orvostól vársz ilyet? - néztem rá.
-Sose lehet tudni. - mosolygott.
-Pedig nem vagyok olyan. Csak...
-Csak? - kérdezte vissza.
-Csak sokáig voltam egyedül... és jó érzés, hogy nem Misha vagy Rina van mellettem. - vallottam be.
-Szóval ki vagy éhezve a pasikra? - hevesen kezdtem bólogatni.
Szívem hevesebben kezdet verni amikor közeledni kezdet, amikor pedig megéreztem az ajkait Misha ránk ugrott.
-Misha! - szóltam rá.
-Szerintem rosszul esett neki, hogy elfoglaltam a helyét. - kuncogott Hoon
-Lehet. - mosolyogva simogattam meg Misha bundáját, ő pedig felállt és a lábunkhoz telepedett.
-Jó éjt, és szép álmokat. - suttogta Hoon, és megölelt, majd egy apró puszit adott az ajkaimra, és pár perc múlva már csendesen szuszogott.

Másnap reggel végig hallgattam Yeonrin kiborulását.
-Szerintem szerelmes beléd. Csak úgy nem hiszem, hogy megcsókolt volna. - vettem el a kartont, hogy ellenőrízzem a kutyus laborját.
-És a marcipán figura? - kérdezte. -Erre egy a válasz:  Egoista.
-Az! De nagyon. - bólintott.

A két műtét jól sikerült. Szerencsére nem volt nagy bajuk. Így elég nyugis volt a nap. Én bent maradtam, hogy éjszaka vigyázzak rájuk. Rinát pedig haza küldtem.