Tiszta ideg voltam. Misha sehol, Yeonrin pedig még nem ért haza, hogy segítsen megkeresni.
-Soyun! - nyílt az ajtó, és Misha jött be rajta majd Rina.
-Hol találtad meg? - néztem hálásan Rin-re.
-Inkább Ő talált meg engem. - kuncogott.
-Rosszat csinált? - sóhajtottam.
-Aha. - leült a kanapéra, és bekapcsolta a TV-t. -Az alattunk lévő egyik szomszéd fiú sport táskáját csente el. - mondta.
-Sírba visz. - morogtam. Misha leült a lábamhoz, és hatalmas kék szemeit rám meresztette. -Igen. Te! Rossz vagy, most mehetek bocsánatot kérni helyeted is. - mentem a konyhába. Raktam ki kaját Yeonrin-nek is, meg külön a fiúnak is, hogy bocsánatot kérjek.
-Köszi. - nézet rám hálásan Rina.
-Amúgy, szoktál Te rendesen enni? Nagyon le vagy fogyva. - ültem le vele szembe.
-Szoktam. - intett le.
Felsóhajtottam. Aggaszt, hogy ilyen. Fogtam Mishát és a dobozt, amiben párolt zöldség és hús volt. Igaz, hogy vega vagyok, de Rina és Misha miatt húst is főzök, ha én vagy Rin nem esszűk meg, Misha jól jár vele.
-Nézz szépen Misha. - mondtam a kutyának miután bekopogtam.
-Tessék? - nyílt az ajtó, és egy barna hajú srác állt előttem.
-Öööm, Te vagy akinek a táskáját Misha ellopta? - kérdeztem.
-Red hyung! - kiabált be, mire Misha gondolt egyet és berohant. -Gyere be. - kuncogott a fiú. -Hyun Woo vagyok, de csak T.O - mondta a fiú.
-Soyun. - mosolyogtam rá.
-Hogy került ide ez a kutya? - hallottam egy ideges hangot.
-Én hoztam. - léptem az ajtóhoz.
-Neveld meg ezt a dögöt. - állt fel a fiú. Jóval magasabb volt. Én meg csak pislogtam rá.
-Misha nem dög. Még kölyök. És csak bocsánatot jöttem kérni amiért ilyen volt. - nyomtam a kezébe a dobozt. -Jó étvágyat hozzá. Misha, mentünk! - szóltam a kutyának, de sehol se volt. Felsóhajtottam. -Sírba visz! Komolyan, rosszabb mint egy gyerek. - morogtam az orrom alatt, amíg a lakást jártam fel, hogy hol a kutyám. Hyun Woo-val és másik két fiúval ült egy szobában. -Misha? - szóltam a kutyának. Háton feküdt, és épp pocak simit kapott. -Ugye tudod, hogy egy áruló vagy? - mondtam, mire a fiúk fel nevettek. -Sziasztok. Soyun vagyok. - mosolyogtam rájuk.
-Hyunjun. Haru! - intett a hosszabb hajú.
-Youngseo. - intett a kékes hajú. -Jerry. - mondta még utána.
-Ezek valami fellépő nevek? - kérdeztem. Olyan meglepett fejet vágtak, hogy azt hittem három fejem lett.
-Igen. Egy banda vagyunk, és nem rég volt a debütálásunk. - hallottam a morcos hangot.
-Nem tudtam. A klinika miatt semmire sincs időm. - néztem át a vállam fölött.
-Orvos vagy? - kérdezte.
-Állat orvos. - néztem az épp nyíló ajtóra. Egy ismerős kutyus jött be először, és két másik ember. A kutyus azonnal jött is hozzám. -Szia picur. - guggoltam le elé.
-Hello. - jött a meglepett köszönés. Felnéztem és Young Hoon volt.
-Soyun. - mosolyogtam fel rá.
-Igen. Ma nem nagyon láttam a név cédulád, és nem tudtam a neved. - fél mosolyt eresztet.
-Látom örökbe fogadtad. - vettem fel a kutyust. -Nagyon szerencsés, nem volt nagy baja, és a pofija is már begyógyult. - néztem a kutyus. -Igaz? Kaptál enni, fürödtél, és meg is vizsgáltalak. - mondtam neki. -Egy igazi harcos vagy. Bizony. - mosolyogtam a kutyusra mire arcon nyalt. -Jaj! - nevettem fel. Egy vizes törlő jelent meg előttem.
-Lumin. - vigyorgott a srác.
-Soyun. És köszi. - vettem el, és megtöröltem az arcom. -Na, mi mentünk. Vigyáz kislány ezzel a sok pasival. - raktam le a kutyust. -Gyere Te árulók árulója. - néztem Mishára. Jött is, csak előtte körbe nyalta Jerry fejét, aki nevetve terült ki. Elköszöntem, és mentünk is fel. Meglepett, hogy Yeonrin a kanapén aludt be. Pedig beszélni akartam vele a klinika miatt. De inkább hagytam és betakartam, majd elmentem én is aludni. Vagyis csak mentem volna, mert a mobilon nem találtam sehol. Ekkor kopogott valaki, én pedig pizsiben mentem ajtót nyitni.
-Ott hagytad nálunk. - nyújtotta Young Hoon a mobilom.
-Köszönöm. - vettem el.
-Jó éjt. - mondta. És ahogy elmosolyodott, Én mint egy kis tini lány, pirultam el. A fene, hogy ilyenkor össze van fogva a hajam, és látszik rendesen az arcom. Na persze, hogy akkora vigyora lett, hogy körbe érte volna a fejét, ha nem lenne füle.
-Neked is. - mondtam ki oszt végül. Hátrább lépett, én pedig bezártam az ajtót. Zavarban voltam tőle, és nem elég, hogy rég volt barátom, de még úgy is viselkedem mint egy kislány. Szörnyű. Beiszkoltam a szobámba, és bedőltem az ágyba, és pár perc múlva, Mishát megölelve aludtam el.
-Soyun! - nyílt az ajtó, és Misha jött be rajta majd Rina.
-Hol találtad meg? - néztem hálásan Rin-re.
-Inkább Ő talált meg engem. - kuncogott.
-Rosszat csinált? - sóhajtottam.
-Aha. - leült a kanapéra, és bekapcsolta a TV-t. -Az alattunk lévő egyik szomszéd fiú sport táskáját csente el. - mondta.
-Sírba visz. - morogtam. Misha leült a lábamhoz, és hatalmas kék szemeit rám meresztette. -Igen. Te! Rossz vagy, most mehetek bocsánatot kérni helyeted is. - mentem a konyhába. Raktam ki kaját Yeonrin-nek is, meg külön a fiúnak is, hogy bocsánatot kérjek.
-Köszi. - nézet rám hálásan Rina.
-Amúgy, szoktál Te rendesen enni? Nagyon le vagy fogyva. - ültem le vele szembe.
-Szoktam. - intett le.
Felsóhajtottam. Aggaszt, hogy ilyen. Fogtam Mishát és a dobozt, amiben párolt zöldség és hús volt. Igaz, hogy vega vagyok, de Rina és Misha miatt húst is főzök, ha én vagy Rin nem esszűk meg, Misha jól jár vele.
-Nézz szépen Misha. - mondtam a kutyának miután bekopogtam.
-Tessék? - nyílt az ajtó, és egy barna hajú srác állt előttem.
-Öööm, Te vagy akinek a táskáját Misha ellopta? - kérdeztem.
-Red hyung! - kiabált be, mire Misha gondolt egyet és berohant. -Gyere be. - kuncogott a fiú. -Hyun Woo vagyok, de csak T.O - mondta a fiú.
-Soyun. - mosolyogtam rá.
-Hogy került ide ez a kutya? - hallottam egy ideges hangot.
-Én hoztam. - léptem az ajtóhoz.
-Neveld meg ezt a dögöt. - állt fel a fiú. Jóval magasabb volt. Én meg csak pislogtam rá.
-Misha nem dög. Még kölyök. És csak bocsánatot jöttem kérni amiért ilyen volt. - nyomtam a kezébe a dobozt. -Jó étvágyat hozzá. Misha, mentünk! - szóltam a kutyának, de sehol se volt. Felsóhajtottam. -Sírba visz! Komolyan, rosszabb mint egy gyerek. - morogtam az orrom alatt, amíg a lakást jártam fel, hogy hol a kutyám. Hyun Woo-val és másik két fiúval ült egy szobában. -Misha? - szóltam a kutyának. Háton feküdt, és épp pocak simit kapott. -Ugye tudod, hogy egy áruló vagy? - mondtam, mire a fiúk fel nevettek. -Sziasztok. Soyun vagyok. - mosolyogtam rájuk.
-Hyunjun. Haru! - intett a hosszabb hajú.
-Youngseo. - intett a kékes hajú. -Jerry. - mondta még utána.
-Ezek valami fellépő nevek? - kérdeztem. Olyan meglepett fejet vágtak, hogy azt hittem három fejem lett.
-Igen. Egy banda vagyunk, és nem rég volt a debütálásunk. - hallottam a morcos hangot.
-Nem tudtam. A klinika miatt semmire sincs időm. - néztem át a vállam fölött.
-Orvos vagy? - kérdezte.
-Állat orvos. - néztem az épp nyíló ajtóra. Egy ismerős kutyus jött be először, és két másik ember. A kutyus azonnal jött is hozzám. -Szia picur. - guggoltam le elé.
-Hello. - jött a meglepett köszönés. Felnéztem és Young Hoon volt.
-Soyun. - mosolyogtam fel rá.
-Igen. Ma nem nagyon láttam a név cédulád, és nem tudtam a neved. - fél mosolyt eresztet.
-Látom örökbe fogadtad. - vettem fel a kutyust. -Nagyon szerencsés, nem volt nagy baja, és a pofija is már begyógyult. - néztem a kutyus. -Igaz? Kaptál enni, fürödtél, és meg is vizsgáltalak. - mondtam neki. -Egy igazi harcos vagy. Bizony. - mosolyogtam a kutyusra mire arcon nyalt. -Jaj! - nevettem fel. Egy vizes törlő jelent meg előttem.
-Lumin. - vigyorgott a srác.
-Soyun. És köszi. - vettem el, és megtöröltem az arcom. -Na, mi mentünk. Vigyáz kislány ezzel a sok pasival. - raktam le a kutyust. -Gyere Te árulók árulója. - néztem Mishára. Jött is, csak előtte körbe nyalta Jerry fejét, aki nevetve terült ki. Elköszöntem, és mentünk is fel. Meglepett, hogy Yeonrin a kanapén aludt be. Pedig beszélni akartam vele a klinika miatt. De inkább hagytam és betakartam, majd elmentem én is aludni. Vagyis csak mentem volna, mert a mobilon nem találtam sehol. Ekkor kopogott valaki, én pedig pizsiben mentem ajtót nyitni.
-Ott hagytad nálunk. - nyújtotta Young Hoon a mobilom.
-Köszönöm. - vettem el.
-Jó éjt. - mondta. És ahogy elmosolyodott, Én mint egy kis tini lány, pirultam el. A fene, hogy ilyenkor össze van fogva a hajam, és látszik rendesen az arcom. Na persze, hogy akkora vigyora lett, hogy körbe érte volna a fejét, ha nem lenne füle.
-Neked is. - mondtam ki oszt végül. Hátrább lépett, én pedig bezártam az ajtót. Zavarban voltam tőle, és nem elég, hogy rég volt barátom, de még úgy is viselkedem mint egy kislány. Szörnyű. Beiszkoltam a szobámba, és bedőltem az ágyba, és pár perc múlva, Mishát megölelve aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése