Néha az ember nem tudja mit tegyen, vagy mire hallgasson. Szív vagy ész? Én általában a lelkemre hallgatok, és most még, ő is túl zavart. Yooseung távozása után ajkam fogva rogytam a földre. Aztán sírni kezdtem. Fogalmam nincs mit kezdjek. Sose voltam ilyen szituációban, hogy egyszerre két pasi "rajongjon" értem. Fejem a falnak döntöttem, és elvettem a kezem az ajkamról. Véres volt a kezem. Felálltam, és kibotorkáltam a fürdőbe, ahol lekezeltem az ajkam, de holnapra szörnyű látvány lesz így is. Enni is alig tudtam, de túl éhes voltam ahhoz, hogy otthagyjam, és a kanapéra hasalva aludtam be, mert túl kimerült voltam.
Másnap reggel arra keltem, hogy Misha nyalogat, és valaki kuncog.
-Naaagyon poénos, hallod e! - motyogtam.
-Mikor jöttél ki? - éreztem, hogy mellém ül a földön.
-Fogalmam sincs. Csak éhes lettem, és kijöttem. Aztán jól laktam, csak visszamenni voltam már lusta. - felkönyökölve fogtam az arcom, az egész hajam pedig előre borult.
-Gondoltam. - kuncogott. -Jó a pizsid. - simitott a combomra, és lassan a fenekemre vezette a kezét.
-Köszi. Kényelmes is. - néztem rá, és hátra dobtam a hajam.
-Jézusom, ezt nem Én csináltam! - fogta meg az állam. -Mi történt veled? - térdelt teljesen elém.
-Tegnap sötétben botorkáltam, és hát voltam olyan elvarázsolt, hogy nyitva hagytam a szekrény ajtót és megfejeltem. - nyaltam végig az ajkamon. Kicsit csípte a nyálam.
-Óh, az nem lehetet kellemes. - hallottam egy hangot az ajtóból. A fiúk álltak ott, de Yooseung volt aki megszólalt.
-Hát nem éppen. Sötét volt, de csillagokat láttam. - ültem fel.
-Csináltam reggelit, gondoltam szólok a fiúknak, hogy jöjjenek fel. - mondta Seunghyun.
-Jól tetted. - mosolyogva hajoltam hozzá és óvatosan megcsókoltam. -Megyek lezuhanyzok, aztán rohanok a főklinikára, hátha lesz valami munka, vagy betöltetlen hely. - fogtam meg az arcát és megsimogattam.
-Rendben. - mosolygott.
Fél óra múlva már teljesen kész voltam, és a konyhába mentem inni egy kávét.
-Mikor jössz? - kérdi Seunghyun.
-Hát, nem tudom, attól függ mi a helyzet. - fordultam feléjük.
-Este vacsi? - áll fel, és elém áll, derekam pedig egyik kezével átkarolja.
-Nem tudom. Tényleg fogalmam nincs mi lesz a főklinikán. - sóhajtok, homlokom pedig a mellkasának döntöm.
-Olyan cukik vagytok Noona. - mondja Haru.
-Te is az vagy Haru baba. - nézek rá Lumin válla fölött.
-Én azt tudom. - vigyorog.
-Tele van a telefonja Selcákkal. - mondja Hyunwoo.
-A kis Egós! - nevetek.
-Csak picit. - mutatja az ujjaival Haru.
-Persze, Én pedig egy Pap felesége vagyok. - nevetek, mire Haru kuncog egyet. Lumin kuncogva csókol a nyakamba, aztán eltávolodik és rám mosolyog.
-Akkor este feljövök, úgy is meg akarom majd mutatni az új hajam. - mondja.
-Fodrászhoz mentek? - pislogok.
-Hamarosan comeback, szóval menni kell. - mondja Taehee.
-Oh, akkor mindenki jöjjön ám és mutassa meg a haját. - mondom.
-Oké. - bólint Jerry.
-Akkor jó. Na megyek, csukd be kérlek az ajtót ha elmentek.
-Nem eszel? - kérdi Hyun.
-Nem, mert rohanok. - rakom le a bögrét. Csókot adok az ajkaira, és már megyek is.
Két hónap telt el... azóta, hogy Yooseung megajándékozot, két hétre egy szép kis sebbel. Lumin kitalálta, a héten, hogy mielőtt Comeback, és nekem nincs melóm, pár napra menjünk el egy jó kis helyre kikapcsolódni.
Nem mondtam nemet, mert Haru és Taehee meg Yooseung is jön, Hyunwoo pedig haza, Red azóta se jött vissza, persze most itt van Szöulban, hallottam amikor Haruval beszélt. Comeback miatt jött vissza, nem akarja cserben hagyni a fiúkat.
-Fiúk? - nézek Luminra, aki kijött két bőrönddel.
-Jönnek. - mutat hátra, és tényleg jöttek. -Ebbe a kocsiba pakoljuk a cuccokat, és másik kocsival jönnek a fiúk. - rakja le a két bőröndött.
-Nekem oké. - vonok vállat.
-Veletek mehetek? - áll mellém Yooseung. -Haru és Taehee csak este tudnak jönni. Nekem meg nincs kedvem itthon maradni. - mondja, napszemüvegét felvéve.
-Persze, gondolom lesz annyi hely, ha Hyunjun nem pakolta ki az egész gardróbot. - mondom semleges hangon, pedig belül majd szívrohamot kaptam. Hat óra vele és Luminnal egy kocsiba? Remélem nem lesz világháború.
-Na de Noona! - szólal meg a hátamnál Haru. Elnevetem magam.
-Bocsi szívem. - fordulok hátra és csak egy nagyobb bőrönd volt nála.
-Semmi. - legyint.
Bepakoltak, aztán mi hárman el is indultunk.
Taehee azt mondta, hat felé elindulnak ők is. Addigra szabad lesz a menedzserük, és el tudja hozni őket.
Lumin végig beszélt, Yooseung pedig zenét hallgatva ült hátul.
-Figyelsz Te rám? - hajol hozzám Lumin.
-Igen édes puszedlim figyelek, csak épp nagyon koncentrálok, hogy nehogy neki menjek egy kamionnak. - egy pillanatra rá néztem aztán újra az útra.
-Meg fogunk állni valahol enni? - hallom Yooseung hangját.
-Ha akartok enni, akkor persze. De max egy óra múlva leszünk kint az autópályáról. - mondom.
-Jobb mint négy órát éhen ülni. - mondja.
-Akkor majd nézek egy helyet. - bólintok.
-Unatkozok! - nyafog Lumin.
-Énekelj. - kapcsolom be a rádiót. Pont a Boys Republic Video Game száma ment, erre még Én is énekeltem. Kezem pedig ritmussal dobolt a kormányon.
-Jó hangod van. - mosolyogva néz rám Lumin. Elnevetem magam és dudolok tovább.
-Every day, and night... - énekelem. Nagyon szeretem ezt a számot.
-Miért nem énekelsz többet? - kérdi Lumin.
-Csak akkor énekelek, ha jó a kedvem vagy részeg vagyok. - mondom
-Részeg? - kérdi Yooseung.
-Ne aggódj, most az első opció érvényes. - mondom.
-Akkor jó. - sóhajt.
-Részegen énekelni szoktál? - teszi a combomra a kezét Lumin.
-Többnyire! - mondom.
-Többnyire? - kérdi vissza.
-Ajh... ha berugok például egy bulin, vagy máshol, hajlamos vagyok énekelni, vagy levágni egy sztriptízt. - fintorgok. -Ezért nem iszok. Olyankor tiszta K.O vagyok. - mondom. Belenéztem a tükörbe, Yooseung vigyorgott. Szemeim forgatva néztem vissza az útra.
-Egyszer lenyomhatnál nekem egy privát sztriptízt. - hajol a fülemhez Lumin, és a nyakamba csókol.
-Szívem, neked minden este lenyomok egy gyors sztriptízt. - puszit nyomok az ajkaira gyorsan. -De Én másmilyet akarok. - dünnyögi.
-Majd meglássuk mi lesz. - paskolom meg az arcát.
Negyven perc múlva leparkoltunk egy étterem előtt, és amíg Lumin rendelt, Yooseunggal helyet kerestünk, és leültünk.
-Azt a sztriptízt... nekem is megejthetnéd egyszer. - szólal meg.
-Álmodban. - kotorom elő Seunghyun csengő mobilját. Taehee hívta. -Mondjad! - veszem fel.
-De nőies hangod lett Lumin ah! - nevet.
-Épp kaját rendel. - kuncogok.
-Mi most indulunk. - mondja.
-Rendben. Akkor ott talizunk. - mosolyogva néztem Luminra ahogy közeledett, mire kicsit megugrottam, mert Yooseung a lábával megbökött.
-Jó jó. Haru már kész ideg, mert Ő akar először veled menni masszázsra. - nevet.
-Megígértem neki. - kuncogtam. -Mond meg neki, hogy nélküle sehová se megyek ám! - mondom.
-Rendben. Szia!
-Szia.
-Ki volt az? - ül mellém Lumin.
-Taehee. Most indulnak - rakom vissza a táskámba a mobilját. -Amúgy milyen az már, hogy több dolog van a táskámba ami a tiéd? - nézek rá.
-Mert nagy a táskád. - néz rám
-Aha persze. - bólintok. Kuncogva hajol hozzám, és egy puszit adott az ajkaimra.
-Szeretlek. - mondta, szemeimbe nézve. Lefagytam. Most mondta először nekem ezt. Yooseung is meglepett arccal nézett ránk.
-Én is téged. - mű mosollyal mondtam. Mire hatalmas mosoly terült az arcára, és megcsókolt. Egy bokan rugás miatt váltam el Lumin ajkaitól, és pont hozták a kaját.
-Kiszaladok a mosdóba. - áll fel Seunghyun és kimegy.
-Még egyszer bokán rúgsz, leszedem a fejed! - szólok Yooseungra. Csak vigyorgott.
-Véletlen volt. - néz rám.
Most Én rúgtam bokán, mire megugrott.
-Bocs, véletlen volt. - vigyorogtam.
-Te boszorkány! - mellém ül és elkezd csikizni, meg borzolni a hajam, Én pedig csak kapálóztam nevetve.
-Haaagyd már abbaaa! - csapkodtam a combját.
-Hát Ti meg? - néz ránk Hyun.
-Bokán rúgott! - mutat rám Yooseung.
-Megérdemelted! - csapkodtam meg.
-Mint két ovis. - sóhajt Lumin és elhesegeti Yooseungot, majd mellém ül. -Gyere ide, úgy nézel ki, mint aki belenyúlt a kettő huszba. - kezdi igazgatni a hajam, Én pedig csúnyán néztem Yooseungra.
-Szaladni fogsz a kocsi után! - fenyegetem. Elneveti magát.
-Na együnk, aztán újra irány a fürdő. - veszi el az egyik pálcika párt és enni kezd.
Jól lakva újra útnak indultunk ,és Én már nagyon vártam, hogy kikapcsolódjak. Kell a pihenés már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése